2014. augusztus 10., vasárnap

Változó szerelem - Imádtam!

Korábban említettem, hogy szándékomban áll valami főként írásos megnyilvánulást is hozni időközönként a kreatívkodások közé. Leginkább egy vasárnapi "kultúra rovatot" tudtam elképzelni, amiben olyan dolgokról írok, amiket láttam, hallottam, tetszettek... Szóval filmek, könyvek, zene és hasonlók. Hát itt van...

Egy barátnőm mesélt erről a filmről. Biztosra vette, hogy már láttam, mert nekem valónak tartotta. Kíváncsivá tett, így még aznap este megnéztem, és nem tévedett. Magával ragadott a történet és a szereplők! Bájos, kedves film, csak szépeket tudok róla mondani. Ajánlom egy szombat délutánra a családnak, de egy olyan alkalomra is, mikor nem szeretne mást tenni az ember egy film végén, mint mosolyogni és örülni, hogy látta.

Változó szerelem (2010)
A történet két szemszögből közelíti meg ugyan annak a szerelemnek a történetét. Juli Baker első látásra beleszeret a szomszédba költöző család legifjabb tagjába, és szentül meg van győződve róla, hogy az érzés kölcsönös. Bryce Loski ezzel szemben az első perctől fogva ki nem állhatja és ragadósnak tartja a lerázhatatlan kislányt. Éveken át követhetjük őket, ahogy különböző szemmel tekintenek egymásra és keverednek félreértésből félreértésbe.

Aki nem szereti, ha lelövik a poént, ne olvasson tovább! Spoileresen folytatom!

Kedves kis történet, mely nem csak a szerelemről szól. Szembesít minket az emberek rosszindulatával, megmutatja, hogy bizony nem minden fekete és fehér, és mindezt úgy, hogy közben végtelenül bájos, és egy percig se tudunk haragudni a szereplőkre. (Kivéve talán Mr. Bakert, aki címeres barom...) Imádom az ilyen sztorikat, mert sokkal több közük van a valósághoz, mint a legtöbb romantikus filmnek, ahol minden csak dráma, majd minden csak csöpög.

Juli fantasztikus lány, ő a kedvenc szereplőm. Csirkéket nevel a hátsókertben, és a tojásokból származó pénzt a család lepukkant kertjének kicsinosítására költi. Beleszeret egy platánfába, és képes minden áldott nap felmászni a tetejére, hogy láthassa a naplementét. Álmodozó, jóindulatú és kedves. Egy napon azonban minden reményét kivágják öreg platánfával együtt. Juli megváltozik. Felnyílik a szeme és az addig tökéletesnek hitt Brycet is kezdi más fényben látni.

Bryce is jó szándékú, de esetlen, és fiúhoz méltóan nem tudja kezelni a kínos helyzeteket, így keveredik folyton félreértésekbe a szomszéd lánnyal szemben. Eleinte idegesíti Juli, majd úgy dönt, megpróbálja lerázni. Végül rájön, hogy nem is olyan szörnyű, hogy valaki feltétel nélkül kedveli őt, de az apja és a barátai hozzáállása sokáig gátolja abban, hogy igazán kedves lehessen a lánnyal, aki egyébként nagyon is megérdemelné. Nem lehet rá haragudni, mert csupán befolyásolható, de sosem akarna rosszat.


Juli családja jó példa. Öten élnek egy apró bérelt házban, és pénzük javát Mr. Baker beteg bátyjának ápolására teszik félre. Ezt persze kevesen tudják, vagy éppen kevesen értik meg. Szomorú, hogy még Mr. Loski is ítélkezik, hiszen mint kiderül, Bryce is lehetett volna szellemi fogyatékos, hogy ha születésénél nem veszik észre  időben a nyaka köré tekeredett köldökzsinórt. A fiú családja éppen ezért is más egy kicsit. Tökéletes, háztartásbeli anya, szép gyerekek, és egy olyan apa, aki ugyan keményen dolgozik a családja jólétéért, de mindenben csak a rosszat látja és ha valami nem hasznos, akkor nem is tartja fontosnak. Persze ennek is megvan az oka, röviden: nem ilyennek tervezte az életét. Ő találja ki azt is, hogy a Bakeréktől kapott tojás biztosan szalmonellás, hiszen olyan koszos a kertjük. A fejem fogtam annál a résznél, mert sajnos tényleg vannak ilyen emberek!

Elsőnek Chet, Bryce nagypapája látja meg, hogy milyen különleges is Juli. Segít neki kicsinosítani a kertjüket, majd rávezeti unokáját, hogy bizony érdemes foglalkozni azzal a kislánnyal. Elhunyt nejét látja a lányban, aki egészen biztosan felült volna Juli mellé, hogy együtt akadályozzák meg a csodaszép platán kivágását.


Kíváncsi voltam a végére. Mindig van valahol egy első csók, egy nagy egymásra találás... nos, itt nem. Egész egyszerűen csak Bryce felismerte, hogy Juli különleges, ám ezt elég rossz időpontban próbálta meg kimutatni. Majdnem elcsattant egy csók... de nem. Helyette inkább egy sokkal kedvesebb gesztus jelentette a bocsánatkérést, méghozzá egy platánfacsemete, amit a fiú ültetett el Bakerék kertjében. Azt hittem, lesz majd egy 30-40 év múlva jelenet, mikor a már rég házas Juli és Bryce egymást ölelik az addigra hatalmasra nőtt fa árnyékában, de végül kellemesen csalódtam. Nem volt semmi jövőbe tekintés, semmi nagy szerelmes csók, csak szégyenlős mosolyok és egy kis kézfogás. Így volt a filmhez méltó, egy szóval: tökéletes!

Imádtam a történetet mindkettejük szemével látni, hiszen teljesen más, ami néhol vicces - például az első találkozásnál -, máskor pedig szívfájdító - mikor Juli meghallja, hogy Bryce helyesel barátja állítására, miszerint a lány nagybátyja dilis és ez biztosan öröklődött. Teli van bájos és bosszantó félreértésekkel. Hibáznak, megbántják és félreértik egymást, de végül kiderül az igazság és jóra fordulnak a dolgok. Történet a szeretetről, a családi összetartásról, és arról, hogy sosem szabad elsőre ítélni, hiszen nem mindenki olyan, mint amilyennek mutatja magát, vagy ahogy a pletykák beszélnek róla.

Ti láttátok már? Megnézitek? Hogy tetszett?

2 megjegyzés:

  1. Én még nem láttam a filmet, bár listán van, úgyhogy el sem olvastam a spoileres részt. :)
    Így, ahogy bevezetted, tudnék neked ajánlani egy filmet: Little Manhattan az eredeti címe, magyarul pedig Manhattan kicsiben címen lehet megtalálni, szerintem eszméletlen aranyos. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Little Manhattant pont a te ajánlód alapján néztem meg pár hónapja! : ) Tényleg aranyos, bár a kislány nekem valamiért nem volt szimpatikus... Kíváncsi vagyok, neked hogy tetszik majd ez, mert ugyan a műfaj hasonló, a hangulata egészen más...

      Törlés