2015. március 1., vasárnap

Birdy

Ma Ed Sheeran szomorkás, megnyugtató zenéi mellé tökéletesen passzoló újabb angolt hoztam, ezúttal egy lányt. Mikor először hallottam Birdy hangját, felkaptam a fejem. Megtetszett, és rögtön keresni kezdtem más dalokat is, amiket ő énekel. Találtam bőven, sokat közülük ő maga írt. Nem volt nehéz kedvenceket válogatni. A megjelent albumait is szívesen hallgatom, ha kellemes háttérzenére vágyom, de nem hordom magammal az összeset, ha elmegyek itthonról. Megmutatom a kedvenceket, bár ezúttal csínján bántam a kommentekkel is, mert a legtöbbet hallani kell, nincsenek rá szavak...

Elöljáróban: Szimpatikus - és ez a legtöbb zenében megfigyelhető -, hogy nem csupán üresen fecseg a szerelemről, hanem más, széles skálán mozgó érzések és gondolatfoszlányok is vannak a dalokban, már amennyit csekély angoltudásommal értek belőlük. :)


A "Skinny Love" volt az első. Szomorú szerelem... A dal is bánatos, de nem tör le teljesen, inkább csak megnyugtat. Talán azért is, mert zongorán játszik benne, és ez az egyik kedvenc hangszerem. Rajzot is tudnék készíteni hozzá, már van is egy vázlatom, csak a tökéletesítésre vár.

Aki varázslatot keres, az hallgassa meg az "1901" című dalt. Már eleve úgy kezdődik, mint ha valaki épp egy varázspálcát suhogtatna a zongora felett, hogy előbűvölje belőle ezt a dalt. Egyébként szintén szomorkás, bár annyira nem, mint a többi. A klip is tetszik, azon ritkák egyike, amelyeknek valamilyen konkrét története is van. Ez persze nem extra pozitívum, mert nekem tetszenek az olyan elvont, színekre és fényekre épülő videók, ahol a képi ábrázoláson át közvetítik a zene keltette érzéseket és hangulatot.

Nem tudom megmagyarázni, miért érzem így, de a "People Help The People"-ből mint ha szeretet áradna, méghozzá az emberek felé... A videó pedig pont olyan, amiről fent írtam. Sztori nélküli felvételek, amik többet adnak a dalhoz, mint bármilyen megrendezett jelenetsor.

A "Shelter" drámai, szomorú és kicsit félelmetes számomra, főleg ha az ember mellé nézi a videót is. Ettől függetlenül méltó helye van most itt.

A korábbi klipekhez képest a "Wings" kifejezetten színes, mozgalmas és vidám, ellenben a zene hangulata, még ha kicsit élettel telibb is, ugyan olyan érzéseket vált ki, mint a korábbiak.

A végére maradt még kettő, a "Tee Shirt" és az "Not About Angels". Mindkettőt a Csillagainkban a hiba kapcsán hallottam először, és rögtön megtetszettek. Ki gondolta volna... Az előbbi jóval vidámabb, így azt szívesebben hallgatom, de az utóbbi is hozzám nőtt, még ha elég szomorú is, mint ha egy búcsú lenne.

Bővebb komment nélkül még itt a helye a "White Winter Hymnal", a "The District Sleeps Alone Tonight" és a "Yong Blood" című daloknak, és még unásig sorolhatnám, mert mind olyan kedvesen szomorú, és nagyszerűen hangzik a lány hangjával...

Remélem, hogy a jövőben még tovább bővíthetem ezt a listát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése