2015. június 20., szombat

Levendulától illatozó tihanyi élmény

Az utóbbi években szerelmese lettem a levendulának, és ha lenne kertem, biztosan oda is ültetnék belőle. Sokféleképpen lehet felhasználni, bőven van jótékony hatása, kellemesen az illata, és nem utolsó sorban olyan szép tud lenni egy jó sűrű, élénk lilán virágzó, göbölyű kis levendulabokor.


Idén szerettem volna eljutni a Tihanyi Levendulafesztiválra, és ezzel szerencsére nem voltam egyedül. Szerdán anyuval és tesómmal felkerekedtünk, és egynapos kirándulást tettünk Tihanyba. Élménybeszámoló következik, képekkel!

Két fő célunk a "szedd magad" program és a látogatóközpont volt, előbbi főként az én kívánságom szerint. A tihanyi bekötőút mellett fekszik a bárki számára aratható levendula-ültetvény. A természetőrök mind nagyon kedvesek és segítőkészek voltak. A terület két részre van osztva, egyik oldalon csak fotózni és gyönyörködni, a másikon pedig szedni is lehet. Mivel az utóbbi oldalon lényegesen ritkábbak a bokrok, így sokan hangoztatták, hogy átvágás az egész, és nekiálltak a kötél túloldalán aratni... Mi becsületesek voltunk, és hallgattunk a tanácsra, ugyanis jobb oldalon, a föld hátsó felén bőven akadt még olyan bokor, amin csodaszép, friss virágokat gyűjthettünk. Igaz, többet kellett sétálnunk odáig, de nem is azért mentünk, hogy 10 perc alatt letudjuk...


Elnézve a készen vehető csokrok méretét és árát, nem is olyan drága papírzacskót vásárolni, amit aztán úgy teletömhet az ember, amennyire csak tud. Anyu segítségével mi is jócskán megpakoltunk a minéket, és közben megteltünk a kellemes illattal, meg a friss levegővel. Viszonylag ideális időt fogtunk ki. Néha feltámadt a szél, de jutott a napsütésből is. Nem volt hideg, de szerencsére hőség se, így az ültetvényen töltött két órahossza alatt kellemesen fáradtunk el, de nem olvadtunk vagy fagytunk szét a szabadban.


A út túloldalán meglehetősen festői a táj a hegyekkel, de a lilás színekben pompázó mező látványa sem utolsó. Kattintottam pár képet, ilyet is, olyat is, és sikerült lekapnom egy pihenő lepkefélét, meg egy mocorgó dongót.





Bőven van tervem a levendulával. Már kinéztem egy szörpreceptet, és megpróbálok párlatot is készíteni, ehhez már fagynak a jégtömbök a fagyasztóban. Kiszárítani is szeretnék pár csokrot. Egy részét teának, de lesz amit szekrényillatosítónak használok majd fel. Néhány szálból koszorút is tervezek fonni. Szappanon is gondolkodtam, de az talán kicsit bonyolult nekem...

Ezt követően utunk Tihanyba vezetett, a cél a látogatóközpont volt, de előtte szétnéztünk pár ajándékboltban, és tettünk egy kört a Lokomotívon Kisvonattal, hogy lássuk a szeles révet, és majd lefagyjunk a légellenállásban a kocsiiról. :D A fagyoskodás ellenére is élvezhető volt az út, mert Tihany csodaszép, minden második kert tele levendulával és virágokkal, és engem a domboldalba épített, kőfalakba süllyesztett kapualjak, meg egy épített terméskő buszmegálló is megfogott.

Méhek Tánca terem a tihanyi Levendula Házban

Mire a látogatóközpontba értünk, sajnos a programok java már véget ért, de azért bementünk a kiállításra, ahol sok mindent megtudtunk Tihany földrajzi kialakulásáról, természeti kincseiről, bár hiányoltuk azt a részt, hogyan is lett pont ez a város a levendulák földje. Lehet, hogy ezt csak a lepárlás folyamatát bemutató előadáson tudhattuk volna meg... Ötkor aztán elfogyasztottunk egy levendulateát, ami nagyon finom volt, majd hazaindulás előtt még szétnéztünk pár ajándékboltban szuvenírekre vadászni.


A sok-sok levendulán túl hazahoztam még egy szép kis bögrét és két szappant, aminek annyira mesés volt az illata, hogy kár lett volna ott hagyni. Most pár napig még el leszek telve ezzel az élménnyel, főleg míg elkészül a szörp, és a párlat.

Ha idén már nem is, de a jövőben egyszer mindenképp szeretnék majd egy egész hetet szánni Tihanyra, és a környékre, mert ez a kevés látnivaló is nagyon tetszett, csodálatos környék!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése