2017. szeptember 17., vasárnap

Vasárnapi gondolatok - Ha szivárványt szeretnél...

...az esőt is végig kell nézd.


Szeretem a hangjait. Ahogy koppan az ablakon minden csepp, ahogy a vizes úttesten elhajtanak az autók, ahogy csobban, mikor egy lelkes gyerek sárga gumicsizmában beleugrik a pocsolya kellős közepébe... Kedvem lenne néha nekem is csak úgy beleugrani, fröcskölni és táncolni a vízben, mint egy felszabadult öt éves.

Szeretem az illatát, mikor frissességet hoz egy fülledt nap végén. De akkor is, ha hűvös, hideg, elmúlt a nyár aromája van. Felfrissít, lenyugtat, arra késztet, hogy pihenj egy kicsit, állj meg egy percre, most esik, most csak várd ki a végét. Vagy épp ellenkezőleg! Kapj fel egy színes esernyőt és indulj sétálni. Vagy hagyd el az esernyőt, és engedd, hogy eláztasson.


Mind boldogabbak lennénk egy egészen kicsikét, ha megtanulnánk élvezni az olyan áldásos dolgokat, mint hogy változik az időjárás. Épp úgy örülnénk az esőnek, mint a napsütésnek, csodának élnénk meg és hálásak lennénk, hogy nekünk ez megadatott. Ha engednénk, hogy maradjon bennünk, valahol, nem túl mélyen egy gyermek. Aki morgás helyett pocsolyákba ugrál, nem fél esőben nagyot sétálni és nem aggódik, hogy elázik, vizes lesz, lebetegszik. Aztán ha kitomboltuk magunkat, jöhet az otthon melege, egy forró fürdő, meleg tea vagy kakaó, gyertyafény, kuckózás a takaró alatt, egy jó könyv és kellemes zene, vagy egy klassz film. És odakint csak esik... csak csöppen, koppan, zuhog... estére vagy reggelre, előbb-utóbb úgyis eláll, aztán újra kisüt a nap. Mindig újra kisüt a nap, a felhők felett úgyis kék az ég... Így biztatjuk magunkat, de mégis ki hallott olyan szabályról, hogy ha az égbolt sír, nekünk is azt kell tennünk?


Nézd meg jobban! Csodálatos! Figyelted már meg az eget, mielőtt nyári vihar közeleg? Az egyik oldalon még minden tiszta és kék, a másikon sűrű, habos, sötét felhők és mély, koszos kékség... Figyeltél már növényeket vagy tárgyakat frissen, eső után? Ahogy a cseppek megállnak a virágszirmokon, vagy lecsöppennek a levelek szélén? És a vizes ablakokat? Imádom, mikor az üvegen a vízre fókuszál a kamera, és a háttér csak elmosott színes paca lesz. Csodálatos képeket lehet készíteni ilyenkor.


Szóval, szeretem. Csoda ez is, mint megannyi más is körülöttünk, csak észre kell venni. Csodavilágban élünk, nyisd ki a szemed, vedd észre, lásd meg! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése