2017. október 1., vasárnap

Vasárnapi gondolatok - Csinálom, mert csinálnom kell

Annyira egyértelmű...


Mindig ott motoszkált bennem ez az érzés, mikor alkotásra mozdult a kezem, de sosem tudtam ilyen röviden és velősen megfogalmazni, mi is indítja el a vezérhangyát. Aztán - nem is olyan meglepő módon - pont ezen a héten, a Lélekkovács beszélgetésen hangzott el a kulcsmondat. És azt éreztem: Igen! Ez talált! Így van! Nekem csinálnom kell. Az álomfogót a tesómnak, a dekorációt a lakásba, a rajzokat a füzetembe, a fotókat a környezetemről, az írásokat a blogomra... Mindent, ami kikívánkozik belőlem, azt csinálnom kell, mert enélkül nem vagyok egész. Enélkül nem érzem jól magam. Ez nekem ösztön, és képtelen lennék úgy élni, hogy nem teszem. Képtelen lennék arra a mókuskerékre, amiben sokan tepernek. Képtelen lennék elengedni magam mellett a lehetőségét annak, hogy felfedezzek, kipróbáljak, megéljek új dolgokat a kreativitásom által. Alkotnom kell, amilyen formában csak lehetőségem adódik és képes vagyok.


Voltak időszakok a múltban, mikor elengedtem ezt a késztetést, kizártam, nem figyeltem rá. Hagytam más dolgokat uralkodni az alkotás felett. Tanultam, tapasztaltam, megéltem azokban is sok szépet és jót, de mégsem találtam meg benne a helyem, sosem voltam maradéktalanul boldog se a külvilágban, se a saját világomban. Valami mindig hiányzott. Motoszkált, szúrt, kikívánkozott... és nem nyugodtam addig, míg újra a kezembe nem került egy újabb eszköz, egy újabb technika, egy újabb élmény.


Így keveredtem most egy fazekas szakkörre. A héten még csak a beiratkozás volt, de jövő héten összekoszolom a kezem, és már alig várom. Már most érzem, hogy imádni fogom, és lehet csak olyan időszakos hobbi lesz ez is, mint a gyöngyfűzés, az ékszergyurma, vagy a textilfestés - bár ezt még nem temettem el teljesen -, de akkor is ki kell próbálnom, mert inspirált vagyok és kíváncsi. Csinálnom kell. Érzem. És ez jó. Ettől boldog vagyok. :)

Az utolsó képek forrása: 1, 2, 3, további inspirációt és ötleteket a kerámiázáshoz az új Pinteres táblámon gyűjtök.

2 megjegyzés:

  1. Igen! Ez az! Én is sokszor érzem így, nálam általában akkor indul el a vezérhangya, amikor nem kellene, például amikor aludni készülök és egy teljes garmadányi dolog jut eszembe, amit szívesen csinálnék akkor :D Sok dolgot kipróbálni pedig - a legjobb :)

    VálaszTörlés
  2. Pont ezért hívom bagolykodásnak... Este 9 után feléledek, jönnek az ötletek, az ihlet, a kedv... :D

    VálaszTörlés