2018. január 14., vasárnap

Film kihívás 2017 - Emma Watson

Ki gondolta volna, hogy Emma Watsont a Harry Potter filmekben láttam először? Remekül bújt a karakter bőrébe, mondom ezt úgy, hogy többször is olvastam a könyveket.  A színésznőt - aki egyébként csak egy évvel idősebb nálam - legközelebb a Lopom a sztárom előzetesében láttam, egy merőben más lelkületű lány szerepében, és nagyon kíváncsi lettem, ki tud-e bújni Hermione árnyékából.


Három filmjét is megnéztem a kihívásban. Szokás szerint spoileresen folytatom.

Lopom a sztárom (2013)
-  Egy film eredeti nyelven, felirattal

Az a bizonyos film, amire kíváncsi voltam, de leginkább csak Emma miatt, és pont passzolt erre a pontra, mert nem is készült hozzá szinkron. Szóval Emma Watson. Kíváncsi voltam, hogy alakítja a másoknak tetszelgő, belül üres, nagyképű libát, és nem csalódtam. A kétszínűség királynője! Teljesen meggyőzött. Végig nézve a Harry Potter mozikat, majd ezt, megfigyeltem, hogy van valami mesterkélt a játékában, valami színpadias, de számomra ez cseppet sem bosszantó, inkább ad, mint hogy elvenne. Ami pedig a filmet illeti... Nem egy világrengető alkotás, inkább csak betekintés pár eszement amerikai tini világába, valós eseményekre alapozva. Erős és igen szélsőséges példa arra, mit tesz az emberrel ez a mai magamutogató, korlátok és szabályok nélküli sztárvilág, a beteges fanatizmus, az ész nélküli márkahűség és a divat iránti őrület - legyen ennek tárgya bárki és bármi. A végkifejletben számomra nincs igazi tanulság. Van, aki profitál a bajból, míg mások szívnak miatta. Összességében felejthetőnek nyilvánítom, de kétségtelenül elismerem, hogy remekül ragadja meg a témát. Nyersen veti a szemünk elé, mire képes az elvakult rajongás és a felelősségtudat teljes hiánya.

Szépség és a szörnyeget (2017)
- Egy rajzfilm filmes feldolgozása

Majdnem musical, és én nem vagyok nagy rajongója az éneklős filmeknek, de hát jó, legyen! Nincs Disney éneklés nélkül, meg pompa és nagy szoknyák nélkül. Vagy mégis? Ezt a mesét egyébként csak egyszer láttam, felnőttként, talán gyerekkoromban olvastam a mesekönyvet is, szóval nem a legnagyobb kedvencem a hercegnős történetek közül. A kedvencem, az a Pocahontas. Hm... Abban nincsenek is nagy szoknyák! De Emma Watson! Meg ez a fránya filmipar, ami a látványra fókuszál... hát teljesen zsebre tett erre a két órahosszára. Csodaszép film, és jó mese, amiből kihozták, amit csak lehet. Nem egy megrendítő, százszor újranézős sztori - legalábbis számomra - de hozott egy csepp mesés varázslatot, ezért mindenképp megérte belemerülni. Belle karaktere egyébként önmagában is szimpatikus volt. Különc kis könyvmoly, aki nem ájul el egy rámenős mosolytól meg pár semmitmondó bóktól. A mélységet keresi az emberekben, ilyen formán képes azért szeretni valakit, ami belül van, nem foglalkozva azzal, milyen is a borítás. Kicsit magamra ismertem benne.

A kör (2017)
- Egy 2017-es film

Kíváncsi voltam, a téma is érdekelt, de sajnos csalódtam. Azt gondoltam, mélyebb értelmű és tartalmú lesz ez a film, de igazából nem történt más, mint hogy kapargattuk a borítót. Poénkodtunk rajta egy kicsit, drámáztunk cseppet felette, majd döbbentünk rajta egyet, aztán mikor izgalmas lett volna végre, hogy na most mi lesz, akkor jött a zárómondat és a vége főcím. Nem mondom, hogy mindig szájba kell, hogy rágja egy film a lényeget, de itt azért eléggé csak eltáncoltunk mellette. Egy hihetetlen naiv főszereplő és egy gusztustalanul "látszat boldog" bagázs, egy mesésen tökéletes egységet alkotó vállalatnál. Ennyit a szereplőkről. Senkiről nem tudunk meg igazán semmit, csak próbálnak minket lenyűgözni a technikai eszközök, a kutatási eredmények és a korszakalkotó ötletek segítségével, de valójában semmibe se mélyülhetünk el. Nem derül ki igazán, hogy itt most akkor jó-e vagy rossz-e ez a nagy szociális "átláthatóság", de még igazából az sem, mit éreznek a szereplők, mert minden szörnyen lapos és gyenge. Na itt sok volt Emma erőltetett játéka. Mert nincs benne semmi mélység, tartalom, vagy érzelem. Pedig én annyival többet vártam...

A fő kérdést tekintve, hogy Emma Watson levetkőzte-e az eszes, talpra esett és bátor Hermione Granger szerepét, nem igazán kaptam választ. Természetesen nem dobozolom őt be, mert egy részt nem szeretek így gondolkodni, más részt akad még film, amit meg szeretnék nézni a szereplésével. A nagyképű, üres Nickit jól játszotta. Belle bőrében viszont nem igazán lépett ki az említett pozitív jellemkörből, és bevallom, azt reméltem, majd Mae szerepében megteszi. Nem tette, a forgatókönyv nem engedte meg neki. Sebaj, lapozzunk. Lesz még mit nézni!

- A filmek címére kattintva a port.hu adatlapjára juttok.
A nyitóképek grafikai elemeinek forrása ITT található.
A nyitókép fotói: 1, 2, 3, 4
A borítóképek: 1, 2, 3

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése